Lezárás és kezdés. Fogadalmak, vágyak és álmok, hogy mimindent teszek, vagy épp nem teszek meg.

A szívemben fájdalom veti gyökerét és növekedni készül, kúszík felfelé, majd körbeszövi és tüskéit döfi belém.

A pillanatok élvezete nem is gondoltam milyen boldogságot tud nyújtani. Hazafelé menet kellemes zene szólt a fülemben és felnéztem az égre. Csodát láttam, a felhők úgy habosodtak, mint a kávé tetején a tejszínhab. De csak mentem tovább, egyszercsak magamhoz tértem a megszokottságomból és felkiáltottam: Állj meg Adél! Miért nem élvezed a pillanatot, a látványt?

Megálltam! Zene a fülemben, a boldogság a szívembe költözött.

Ha találkozol valakivel és azt gondolod, milyen határozott, céltudatos; tudja mit akar és csinálja. Állj meg egy pillanatra és vizsgált meg magad. Mit akar tanítani nekem? Milyen vagyok Én?

Most!